Narancssárga törperák /Cambarellus patzcuarensis sp. orange/

Külföldön az akvaristák körében elterjed a Cambaridae családjából származó narancssárga törperák (Cambarellus patzcuarensis sp. orange) / CPO tartása. Kis helyigénye és halakkal együtt tarhatósága tette annyira népszerűvé. A CPO a vad színváltozatának /Cambarellus patzcuarensis/ egy mutációja révén jött létre, mint sok más rák színváltozata. Majd ezt tovább tenyésztve kaptak állandó szinezettségű egyedeket.

Ez a kis rákfajta Lágo de Patzcuaro-ból és Mexikói patakokból származik. A nőstények 4-5 cm-re nőnek meg, a hímek valamivel kisebbek maradnak, de a kifejlett öreg állatok elérhetik a 6-7 cm-t is. Az ivar 3-4 hónapos korukban (2 cm) válik meghatározhatóvá. Ha jól tartjuk őket akár másfél két évig is eléldegélhetnek az akváriumunkban.

     

 

Tartás: Tartásuk nem olyan bonyolult szerintem, mint amilyen hosszan most írni fogok róla. Nálam a rákok egy 35 literes akváriumban vannak hárman, egy hím két nőstény megoszlásban. Fontos, hogyha több rákot tartunk egy akváriumban, akkor a rákok számánál több búvóhelyet helyezzünk el, így elkerülve a rákok közötti viadalokat. Két hím együtt tartása csak nagyobb helyen ajánlott, mert a CPO-k hímjei agresszívabbak még más törperákok hímjeinél is. A búvóhelyek lehetnek kőből, cserépből, de a legpraktikusabb, ha PVC csöveket helyezünk be nekik, amiket esetleg hármasával rögzítünk egymáshoz. A kőrakásokat is kedvelik. A rákok sokat mászkálnak az akváriumban, szeretnek a növényekre is felmászni, ezért jó, ha az akváriumunkban sok a növény. A törperákok a garnélákkal ellentétben nem tartják tisztán az akváriumot. Ajánlott egy szivacsszűrő vagy egy kisebb belsőszűrő az egyik sarokba, és 2-3 hetente egy részleges vízcsere is a felhalmozódó bomlástermékek miatt.


 

A víz keménységére kevésbé érzékenyek, de fontos hogy a vizük ne legyen nagyon lágy, mert a túl lágy vízben elpusztulnak, ugyanis a lágy víznek kicsi vagy nincs kalcium tartalma, ami szükséges a páncélképzéshez, és vedléshez. Nálam kifejezetten kemény vízben vannak, a minimum vízkeménység, amit elviselnek 5. A levedlett páncélokat hagyjuk bent náluk, később el fogják fogyasztani, amiből különböző ásványi anyagokat nyernek vissza. 22-25 oC között érzik magukat a legjobban, de 18-22 oC szobahőmérsékleten is vígan elvannak. A víz pH-ja 7-8 körüli értékben jó, de ha egy kicsit savas (6,8 pH) az se okoz problémát.


Tenyésztés:
 Szaporításhoz az ideális csoport egy hím, két nőstény. Ha tenyészteni szeretnénk a rákokat és nem csak szépségükért tartani, akkor ajánlott egy nagyobb medencébe rakni őket. A hím és nőstény elkülönítése a párzólábak alapján történik meg, ami a fejtor és a potroh ízesülésénél található CSAK a hímeknek. Párzáskor a hím a hátára fekteti a nőstényt és megtörténik a megtermékenyítés. A párzás 2-15 percig is eltart. Pár nap múlva megjelennek a peták a nőstény potrohlemezei alatt. Ilyenkor én mindig külön rakom, nehogy a többi rák okozta stressz miatt elengedje a petéket, vagy majd a későbbiekben kikelő és elszórt kisrákok ne váljanak a nagyok áldozataivá. A nőstény a petéket, ha termékenyek 3-4 hétig hordozza. A termékeny peték színe zöldes lesz a fejlődésük alatt majd a harmadik hét vége felé láthatók lesznek a kisrákok a petékben. A nőstény elengedi a kis rákokat, amik elúszkálnak és egyből élelem után néznek.


 

A nőstényt vegyük ki tőlük és az első vedlés után visszarakhatjuk a tenyész-csapatba. A kicsik 3-4 mm jönnek a világra és még átlátszóak. Elbújnak a levelek, mohák közé. Először csak párat látunk majd, ahogy telnek, múlnak a hetek jövünk rá, hogy sokkal több kis rákunk van mint amit először számoltunk. A negyedik ötödik hét után színeződnek be. A kicsiknél még fontosabb a 25% vízcsere higiéniai okokból hetente. A hőmérséklet ingadozás a kicsik medencéjébe ne legyen nagyobb 2-3 oC-nál.



Táplálék:
 Mint minden rák ők is mindenevők. Szívesen elfogyasztják a haltápot, de a Tetra-nak és a Sera-nak is van kifejezetten rákok számára kifejlesztett tápja. Megeszik a fagyasztott bolharákot és szúnyoglárvát is. Én gyümölcsökkel, zöldségekkel (alma, körte, spenót) is színesítem étrendjüket 3-4 naponta.

Helyük a társas akváriumban: Miden olyan élőlénnyel együtt tartható, ami nem ragadozó és kikezdi rákjainkat, illetve ami a rákjaink táplálékául szolgálhat. Csigák közül almacsigával, tornyos csigával, gond nélkül. Más rákokkal nem lehet összerakni őket, az ilyen kísérletek általában pusztulással végződnek. Közepes testméretű halakkal minden probléma nélkül együtt tartható. Ilyenek pl.: lovacskalazac /Nannostomus eques/, neonhalakkal (Paracheirodon sp.), dániók (Danio sp.), Ostoros szivárványhal (Iriatherina werneri), Sziámi ormányos márna (Epalzeorhynchus siamensis), és alganyaló fajok.



Növények:
 A növények növekedésük révén sok nitrátot használnak fel, így elvonva azt a vízből, ami ha felgyűlne, végzetes lenne rákjaink számára. Jávai moha (Vesicularia dubyana), az egyik legalkalmasabb növény, mert a kis rákok ebbe akár el is tudnak bújni a nagyok elől. Szépen mutat mellettük még a vallisnéria, érdes tócsagaz, süllőhínár, Rotala macranda, Rotala rotundifolia, és egyéb más növények, amit mi jónak látunk és szeretünk pl.: úszó májmoha (Riccia fluitans), és (Saggitaria filiformis).


Szerző és fotók: Hoitsy Márton